Légtechnikai berendezésekben gyakran alkalmaznak radiális szabadsugarakat
kis sebességű levegő-bevezetés megvalósítására. Hasonlóan a hengeres
szabadsugarakhoz, a radiális szabadsugarakban áramló közeg sebessége a
szimmetriasíkban maximális. Az áramlási sebesség maximuma a kifúvási
keresztmetszettől távolodva a sugár szélességének növekedésével csökken. A
mérés célja radiális szabadsugár áramlási jellemzőinek megismerése a
sebességmező feltérképezésével.
Egy radiális átömlésű ventilátor segítségével levegőt áramoltatunk ki az 1. ábrán vázolt légbevezető elemen keresztül. Négy különböző kifúvó idomot építhetünk be, melyek esetén a kilépő sugár szimmetriatengellyel bezárt b szöge b=30º, 45º, 60º, 90º. A fúvóka nyílása változtatható h szélességű, de ügyeljünk arra, hogy ez a hmin=1mm, hmax=4mm résméret tartományon belül legyen, mivel túl nagy résméret esetén már a kifúvási keresztmetszetben is aszimmetrikus áramkép alakul ki, és a szabadsugár tengelye jelentősen eltér a b-val adott geometriai tengelytől. A mérés során ezek közül csak egyféle h résmérettel beállított egy b szögű idom által létrehozott radiális szabadsugár sebességtér mérése az elvégzendő feladat.
A kiáramló levegő sebességét Pitot-cső és a hozzá kapcsolt digitális nyomásmérő műszer segítségével mérjük. A Pitot-cső tetszés szerint pozícionálható egy mozgató állvány segítségével.
A ventilátor a szabad légkörből szív. Szívóoldalán egy beszívó mérőperemmel mérjük az áramoltatott térfogatáramot.
A mérőberendezéssel vizsgálhatók a légbevezető elem tengelyével 90 fokos
szöget bezáró (1.jelű fúvóka) és kifúvási szöggel
jellemezhető (2., 3. és 4. jelű fúvókával létrehozott) szabadsugarak.
1. ábra A mérőberendezés vázlata
2. ábra: A koordináta-rendszer vázlata
Szabadsugárban a légnyomás jó közelítéssel megegyezik az atmoszférikus
nyomással, ezért a Pitot-cső által mért torlóponti pö össznyomás és az atmoszférikus nyomás (p0) különbsége a levegő pdin dinamikus nyomása. Ebből
az adott pontbeli áramlási sebesség számítható.
a./ A
berendezésen átáramló térfogatáram mérése a beszívó mérőperem segítségével.
b./ A
Pitot-csövet kézzel a kifúvónyílás r=0
kiáramlási keresztmetszetének középpontjába tartva, a kerület mentén 90 fokonként
lemérve 4 pontban ellenőrizzük, hogy az áramkép szimmetrikus-e (elég egyenletes-e
a kerület mentén) vagy sem. Feltételezve, hogy a kilépő keresztmetszetben
egyenletes a sebességmegoszlás, a kiáramló közeg térfogatárama a 4 pontbeli
mérésból közelítően meghatározható, és összevethető a beszívó mérőperem által
számítottal. A kontinuitás miatt ezen térfogatáramoknak jó közelítéssel meg
kell egyeznie, így a további mérések előtt a nagyságrendek ellenőrizhetők.
c./ A Pitot-cső egy pozicionáló állványra van rögzítve, amelyen menetes orsó segítségével mozgatható. Ily módon az r=áll. távolságban Dy= 1mm-es osztással (az orsót tekerve 1 menetemelkedésnyi) lépésekben haladva a radiális szabadsugár keresztmetszetében a sebességprofil meghatározható.
Legalább 10 sebességprofilt kell lemérni Dr=5mm-ként az (r=0mm) kifúvónyílástól távolodva.
a) Ábrázolja
közös diagramban a fúvóka nyílásától különböző r távolságban lévő keresztmetszetekben mért sebességprofilokat! v(r, y)
b) Ábrázolja
közös diagramban a fúvóka nyílásától különböző r távolságban lévő keresztmetszetekben mért sebességprofilokat a vmax
helyi maximális sebességre és a maximális sebesség feléhez tartozó y1/2
értékre! vi/vmax=f(y/y1/2)
c) Ábrázolja
a keresztmetszetekben mért sebességprofilok maximális sebesség értékeit a fúvóka
nyílásától mért r távolság
függvényében! vmax(r)
d) Ábrázolja
a sugárban áramló térfogatáramot a fúvókától mért távolság függvényében! qV(r)
A vizsgált r=áll.
keresztmetszeteken átáramló térfogatáramokat egyszerű numerikus integrálással
kell kiszámítani.
A számítás menete 90°-os befúvás esetén:
Meghatározzuk a vizsgált szabadsugár keresztmetszet
felületét, amely egy henger palást. ( esetén ez egy kúppalást)
A henger palásfelülete s=Rbef+r sugár ismeretében számítható (). A hi
megegyezik a hengerpalást részfelület szélességével az adott keresztmetszetben.
Ez az adott keresztmetszetben az azonos Dy= 1mm lépésközökkel
mért értékek alakján kiadódik. A
szabadsugár adott hengerpalást részfelület szélességhez (Dy=1mm) tartozó rész-térfogatáramokat összegezve megkapjuk az adott r=áll. helyen érvényes térfogatáramot.
A rész-térfogatáramot az átlagsebesség és a
hengerpalást részfelület ismeretében számíthatjuk. (pl. ) kapjuk. Egy keresztmetszetben minden egyes felületrészre ki
kell számítani a rész-térfogatáramot és ezek összege adja majd a
keresztmetszeten átáramló teljes térfogatáramot. A kiértékeléshez minden r=áll. keresztmetszetre hasonlóan kell
el végezni a számítást.
3. ábra: Numerikus integrálás értelmezéséhez
sematikus ábra
A numerikus integrálás
elvégzése ferde kifúvás esetén:
4. ábra: Numerikus
integrálás értelmezéséhez sematikus ábra
A hibaszámítást egy magtávolságon túl mért sebességprofil minden egyes
sebességmérési pontjára kell elvégezni. Az adott sebességprofil k. pontjában
mért sebességére:
az áramlási sebesség számítása: abszolút
hiba számítása: relatív hiba számítása:
ahol az Xi mért mennyiségek és a hozzájuk kapcsolódó mérési hibák:
X1=p0, dp0=100 Pa
X2=T0, dT0= 1K
X3=pdin, dpműszer=2Pa
Bővebben lásd a hibaszámítási segédletet!
-A mérőberendezés bekapcsolása előtt, illetve általában a
mérőberendezés üzeme során mindig meg kell győződni a balesetmentes használat
feltételeinek teljesüléséről. A bekapcsolásról, illetve a mérés közben
végrehajtott változtatásokról a berendezés környezetében dolgozókat
figyelmeztetni kell.
- Minden mérési alkalommal a légköri nyomás és
teremhőmérséklet feljegyzéséről!
- A felhasznált mérőműszerekről leolvasott értékek
mértékegységének és a rájuk vonatkozó egyéb tényezők (Például a ferdecsöves
mikromanométer mérőszál ferdítési tényezője.) feljegyezéséről.
- A felhasznált mérőműszerek típusának, gyártási számának
és a benne lévő mérőfolyadék sűrűségének feljegyezéséről!
- A mérőműszerről leolvasott mennyiségek és a további
számításoknál felhasznált mennyiségek mértékegységének egyeztetéséről.
- Az "U-csöves" nyomásmérő elvén működő
mikromanométerek csak megfelelően kivízszintezve használhatók.
- A nyomásmérő bekötésénél figyelmesen kell eljárni a
csatlakozók "+" illetve "-" ágának és a méréshatár
kiválasztásánál. Általában mindegyik manométer típusnál, de kiemelten a
ferdecsöves manométernél, figyelni kell arra, hogy a nyomásmérő csatlakozó
csonkjaira a gumi csövet óvatosan, "ráközelítve", a mérőfolyadék szál
viselkedését figyelemmel kísérve kell felhelyezni. Ha bekötőcsövek tömör
rögzítése előtt a mérőfolyadék szál kitérése megközelíti a maximális kitérést,
úgy ha lehet méréshatárt kell változtatni a műszeren, ha ez nem segít, akkor
nagyobb nyomások mérésére alkalmas műszert kell választani a méréshez.
Ellenkező esetben a mérőfolyadék egy része a bekötőcsőbe áramlik meghamisítva,
esetleg teljesen lehetetlenné téve a mérést.
- A mérőperem felszerelésénél vigyázni kell a légtömör
szerelésre, mert az esetlegesen kialakuló réseken távozó illetve beáramló
levegő jelentősen elronthatja a mérések eredményeit.
- A nyomásközlő gumi, vagy szilikon csöveket mérés előtt,
esetleg közben is célszerű ellenőrizni, nehogy repedés, szakadás legyen rajtuk,
mert lyukas mérőcső esetén az összes addigi mérési eredmény kárba vész. Az
ellenőrzést szemrevételezéssel, vagy nyomástartási próbával végezhetjük el.
Kritikus pontok a műszerekre ill. a nyomáskivezetésekre történő csatlakoztatás
helyei.
[1] Lajos Tamás: Az áramlástan
alapjai, Műegyetemi Kiadó, 2004.