Értelemszerűen
kitöltendő! |
||
Tanév,félév |
200? / 200? |
?. |
Tantárgy |
Áramlástan GEÁT ? |
|
Képzés |
egyetem |
? |
főiskola |
? |
|
Mérés |
A |
? |
B |
? |
|
C |
? |
|
Nap |
kedd 14-16 |
? |
|
szerda 14-16 |
? |
|
szerda 16-18 |
? |
|
szerda 18-20 |
? |
|
csütörtök 08-10 |
? |
|
péntek 08-10 |
? |
|
péntek 10-12 |
? |
|
péntek 12-14 |
? |
Hét |
páros |
? |
páratlan |
? |
|
A mérés dátuma |
200?. ?. ?. |
|
A MÉRÉSVEZETŐ OKTATÓ TÖLTI KI ! |
||
DÁTUM |
200? hónap nap |
|
PONTSZÁM |
|
|
MEGJEGYZÉS |
|
Az
Alábbi szövegdoboz törlendő A beadandó jegyzőkönyvből!
Kérjük, hogy az emailen
küldött jegyzőkönyveknek az alábbi nevet adják!
„vezeteknev_NEPTUNKOD_ A_SZ_14-16_paros_M5.doc”
PÉLDA: „A”, „B”, ”C” alkalom; szerda=SZ, csütörtök=CS, péntek=P; „paros”/”ptlan”
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV
M?. számú mérés
? A
M É R
É S C
Í M E ?
Mérőcsoport: ?. sz. mérőcsoport NEPTUN kód
(A) ? Kevin
Smith ABC123
(B) ? Pedro Almodovar EFG456
(C) ? Quentin Tarantino JKL891
Kijelentem, hogy a jegyzőkönyvet a fentebb
megnevezett mérőcsoport által végzett mérés alapján én készítettem.
Jegyzőkönyvet készítette
/mérésvezető/: ? Kevin Smith (A)
?
k_smith@akarmi.hu
Mérésvezető oktató: ? Mérésvezető
Oktató
Mérés helye: BME
Áramlástan Tanszék, Nagy Laboratórium
Mérési jegyzőkönyv beadásának dátuma:
Budapest, 200? hónap ? nap ?
Az alapvető formai, valamint a minimális tartalmi követelmények egy
beadandó jegyzőkönyvhöz:
Egy-két mondatban megfogalmazva a mérés célja.
A laborgyakorlaton végzett mérés menetének leírása. Milyen műszereket használtunk a méréshez. Ez a rész tartalmazzon egy rajzot, amely a mérés aktuális kialakítását (amely nem biztos, hogy a segédletben közölt ábrának megfelelő) összeállítási állapotát mutatja be.
Az alkalmazott mérőberendezések felsorolása, hivatkozási vagy gyári számmal.
Milyen paramétereket kell majd mérni. Milyen sorrendben mértük a paramétereket. Az összes fizikai paramétert rögzíteni kell.
A mérés céljában meghatározott fizikai jellemző meghatározása, a szükséges matematikai és fizikai összefüggések ismertetése (mellékletben vagy a szövegkörnyezetben folyamatosan). Az alkalmazott változókat mértékegységgel és szöveggel nevezzük meg!
Kiértékelési szempontok ismertetése.
A mérés során, egyszer mért, illetve állandó adatok: (környezeti jellemzők: p0, T0)
Például az alábbi formában (saját mért adatokkal!!)
A kiértékelés minden esetben tartalmazza valamennyi mért és számított mennyiséget (mértékegységgel együtt) táblázatos formában. A számolt jellemzőket, pedig a mérésvezetővel történt egyeztetés alapján, diagramon kell ábrázolni.
A kiértékelés során kell elkészíteni a mérésvezető által kijelölt változóra vonatkozó hibaszámítást is, amelynek értékeit a táblázatban is rögzíteni kell.
A táblázat tartalmazza:
A mért fizikai jellemzőt és a számolt paraméterhez szükséges egyéb változók értékeit, a mértékegység megjelölésével.
A grafikon tartalmazza:
Minden tengelyen az ábrázolt mennyiség jelét (vagy megnevezését) és mértékegységét, a tengelyeken léptéket, osztásközt feltüntetve. A szemléltethetőség érdekében a mért pontok szakaszokkal, egyes esetekben görbítet vonallal összeköthetők. (az Excel trendvonal felvétel mellőzendő, kivéve, ha ismert értékről induló lineáris összefüggés várt a mérési pontok között, vagy a mérési pontok egy ideális egyenestől való eltérést vizsgáljuk.!!!)
A diagramnak feltétlenül tartalmaznia kell az ábrázolt pontokra vonatkozó jelmagyarázatot is.
Példa egy mérés eredményeinek táblázatos formában való közlésére. A mérést Prandtl-csővel és Betz-rendszerű mikromanométer segítségével végeztük. A táblázatban közölt mennyiségek közötti átszámításhoz használt képleteket a jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmaznia kell.
1.táblázat Példa táblázat
Példa diagram (1. ábra) egy három megfúvási irányban mért ellenállástényező mért adatainak ábrázolására.
1.ábra Példa diagram A
+ a diagram szöveges elemzése, kiértékelése!
Törekedjünk a mérési eredmények minél tömörebb közlésére (több sebességprofil egy közös diagramban), de úgy, hogy még átlátható legyen a görbesereg (eltérő adatpont jelölők és vonaltípus használata! Amíg lehet, a színeket kerüljük!) Paramétervizsgálatnál (pl. ce ellenállástényező a henger érdességének függvényében 4 különböző megfúvási sebesség függvényében, vagy 3 különböző geometriájú pillangószelep tányér veszteségtényezője a zárási szög függvényében) célszerű egy diagramban ábrázolni azokat, és így a kiértékeléskor ez alapján egyszerű a következtetések levonása.
A szükséges következtetés(ek), magyarázat(ok), vélemény(ek) közlése néhány mondatban, mellyel a mérés során tapasztalt jelenségeket tárgyaljuk és az eredményeket értelmezzük. Újabb diagramban (ld. 2. ábra) ábrázolhatjuk az összefüggő adatokat:
2.ábra Példa diagram B
+ a diagram szöveges elemzése, kiértékelése!
A hibaszámítás menetének és eredményeinek ismertetése, melyhez segítségül a honlapon található segédlet szolgál. A hibaszámítás eredményeinek értelmezése, levonható következtetések a használt mérőberendezés pontosságára és a mért értékek megbízhatóságára vonatkozóan. A mérési hiba mért adathoz tartozik, amelyet vagy adatpontonként jelölünk (ld. 3. ábra), vagy külön tengelyhez ábrázoljuk (ld. 4. ábra). A jegyzőkönyvben a hibaszámítás menetet és alkalmazott összefüggéseit szerepeltetni kell képletekkel, majd az eredményeket táblázatos formában meg kell adnunk
3.ábra Példa diagram C
+ a diagram szöveges elemzése, kiértékelése!
4.ábra Példa diagram D
+ a diagram szöveges elemzése, kiértékelése!
(felhasznált irodalom, pl. tankönyv, mérési segédlet, stb.)
A mérési jegyzőkönyv fejezeteinek felsorolása oldalszámmal.