Vizsgakérdések

„Víztisztaságvédelem II.” című tantárgyból

/2003. december/

I. Vízminősítés:

1. Mit jelentenek a BOI₅ és KOI_ps paraméterek? Ismertesse a mérési elveket!

2. Magyarázza meg a következő fogalmakat halobitás, trofitás, szaprobitás, toxicitás! Milyen mérésekkel lehet ezeket a paramétereket kimutatni?

3. Mit jelentenek az anoxikus és anaerob állapot?

4. Hogyan megy végbe egy folyó öntisztulása egy szennyezőanyag forrástól lefelé?

5. Miért fontos a felszíni vizek nitrogén és foszfor tartalma? Mit jelent az eutrofizáció?

6. Mik azok a coliform baktériumok? Miért ezeket választották a víz szennyezettségének jellemzésére?

7. Ismertesse a toxikológiai vizsgálatok elvét! Milyen indikátor fajokat használnak? Mit jelent a DL₅₀ paraméter?

8. Mit nevezünk humin anyagoknak? Hogyan ismerhető fel a jelenlétük a felszíni vizekben?

9. Ismertesse a felszíni vizek minősítésére alkalmazott szabványos osztályzási csoportokat! Milyen skálán értékelik a felszíni vizek állapotát?

10. Milyen vizsgálatokat foglal magában az ivóvíz minősítése?

11. Hogyan kell meghatározni a víz lebegőanyag tartalmát?

12. Ismertesse a mikroszkópos biológiai vizsgálat elvét. Mire használható a Bürker-kamra?

13. Ismertesse a (tenyésztéses) bakteriológiai vizsgálat elvét!

14. Milyen elven mérhető a zavarosság és a szín? Mi a zavarosság mértékegysége?

15. Hogyan mérik a víz zsír- és olajtartalmát?

16. Mely hatóság ellenőrzi az ivóvíz minőségét?

17. Mit nevezünk "ivóvíznek" és "kifogásolt minőségű víznek"? (ld. 201/2001 kormányrendelet)

18. Hol kell az ivóvíznek az előírásos határértékeket teljesítenie? Kinek a költségére történik az ivóvíz időszakos ellenőrzése? Mi tekinthető elhanyagolható mértékű határérték túllépésnek?

19. Milyen következményekkel jár, ha az ivóvízként szolgáltatott víz nem teljesíti a rendeletben rögzített határértékeket?

20. Milyen hivatal adhat ideiglenes engedélyt a határértékeknek nem megfelelő víz szolgáltatására és milyen feltételekkel? Milyen szennyezőkre vonatkozóan vannak jelenleg érvényben ideiglenes határértékek egyes településeken?

II. Felszíni tározók:

1. Mit jelent az algavirágzás? Mi az oka?

2. Miért kell korlátozni az algák mennyiségét megakadályozni az algavirágzást?

3. Milyen életfeltételek korlátozhatják az algák szaporodását? Mikor tekinthető a víz foszforszegénynek, illetve nitrogénszegénynek?

4. Hogyan alakul ki a hőmérsékleti rétegződés? Mikor jelentkezik? Milyen mélységi tartományokra osztható a víz? Miért jelent problémát a rétegződés felbomlása?

5. Tározók vízminőségének szabályozásával kapcsolatban: ismertesse a vízgyűjtőterületi szabályozás, az előtározó, és az átöblítés módszerét!

6. Tározók vízminőségének szabályozásával kapcsolatban: ismertesse a mesterséges keringetés, szelektív vízelvezetés és a zooplankton legelészésének módszerét!

7. Tározók vízminőségének szabályozásával kapcsolatban: ismertesse a kotrás, vízszintsüllyesztés, aratás módszereit! Milyen vegyszerrel irtható az algaállomány?

III. Kutak, partiszűrés, talajvízdúsítás:

1. Sorolja fel a megismert kútfajtákat! Mekkora közelítőleg a termelhető víz mennyisége?
2. Hogyan készül a csőkút?
3. Vázoljon fel egy csápos kutat! Miért alkalmaznak csápokat? Miért két rétegben?
4. Parti szűrés esetén hogyan változik a talajvíz szintje a kutak közelében a folyómederre merőleges metszetben?
5. Mit értünk háttérszennyeződés alatt?
6. Milyen tisztítási elvet valósít meg a partiszűrés? Miképpen hat a tartózkodási idő növelése a vízminőségre?
7. Mitől függ a termelhető víz mennyisége?
8. Miért érdemes „egyenletes partleszívást” alkalmazni?
9. Milyen hatások okozhatják a beszivárogtató felület kolmatációját, eliszapolódását?
10. Ismertesse a talajvízdúsítás elvét és technológiai sémáját!
11. Mi a célja az előtisztításnak talajvízdúsítás esetén?
12. Milyen káros egymásrahatások jelentkezhetnek a keveredési zónában felszíni víz beszivárogtatásakor?
13. Milyen beszivárogtatókat használnak talajvízdúsítás esetén?
14. Hogyan történik egy csápos kút tisztítása és fertőtlenítése?

IV. Víztisztítás:

1. Az ivóvíz milyen minőségi paraméterei javíthatók koagulációval.
2. Ismertesse a koaguláció hatásmechanizmusát.
3. Milyen vegyszerekkel végezhető negatív felületi töltésű kolloidok koaguláltatása?
   Milyen anyagokkal segíthető a koaguláció, növelhető a pelyhek mérete?
4. Milyen célt szolgál a flokkulátor? Hogyan szabályozható a pehelyképződés?
5. Hogyan gyorsítható a pelyhek ülepedése?
6. Mit nevezünk derítésnek? Rajzoljon fel egy egyszerű derítőberendezést! Milyen fő gépészeti elemek szükségesek mikrohomokkal segített ülepítés megvalósításához.
7. Hogyan javítható a mozgékony mikroorganizmusok pelyhesíthetősége?
8. Mit értünk hagyományos-, direkt- és kontaktszűrési rendszeren. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók gazdaságosan?
9. Vázoljon fel egy homokszűrő berendezést, ismertesse a tisztítás módszerét!
10. Milyen hatások játszanak szerepet a lebegő szemcséknek a szűrőszemcsékre való felütközésében?
11. Mit értünk a zavarosság áttörésén? Ismertesse a túl kicsi és túl nagy szemcseméretű homok okozta problémákat! Mi a szerepe a pelyhek méretének?
12. Milyen vízminőségi paraméterek javulása várható az aktív szenes szűréstől? Milyen elven tisztít az aktív szenes szűrő?
13. Hogyan befolyásolják az aktív szén tisztító hatását a víz keménysége, sótartalma, pH-ja, az Al és Fe ionok és a szén szemcsemérete?
14. Milyen problémát okoznak az aktív szén felületén rögzült baktériumok?
15. Mit jelent az aktív szenes szűrők reaktiválása?
16. Hol található a Csepeli Vízkezelő Üzem vízbázisa? Milyen szennyezők eltávolítása az üzem fő feladata? Miért jellemző éppen ezen szennyezők jelenléte?
17. Ismertesse a Csepeli Vízkezelő Üzemben alkalmazott technológiai folyamat fő lépéseit!
18. Ismertesse a Csepeli Vízkezelő Üzemben alkalmazott iszapkezelési technológia berendezéseit!
19. Ismertesse az ózonos előtisztítás főbb gépészeti egységet!
20. Mi a lassúszűrés célja? Milyen anyagokat távolít el a vízből?
21. Vázoljon fel egy lassúszűrő berendezést! Milyen fő konstrukciós szempontokat kell szem előtt tartani?
22. Ismertesse a biofilm szerepét a lassúszűrésben, hogyan változik a mikroorganizmusok mennyisége a szűrőhomokban mélység szerint? Hogyan kell a szűrőt érlelni?
23. Hogyan változik idő függvényében a nyomásveszteség egy lassú szűrőn?
24. Hogyan tisztíthatók a lassú szűrők? Hogyan kell a lassúszűrőt újratelepíteni?
25. Hasonlítsa össze a Gyors és lassú szűrőket a következő szempontok szerint:
    szivárgási sebesség, vízminőség, színanyagok eltávolítása, gépészeti összetettség, vegyszerigény.
26. Hasonlítsa össze a Gyors és lassú szűrőket a következő szempontok szerint:
    energiaigény, a tisztított víz biológiai stabilitása, tározóképesség, homokigény, terjedelem, nyersvíz minősége.
27. Milyen szabályok szerint választható meg a lassúszűrő homok és kavicsrétegeinek szemcsemérete? És vastagsága?
28. Miért alkalmaznak duvaszűrős előtisztítást? Milyen előnyökkel jár a lassúszűrők lefedése?
29. Mi a különbség a fertőtlenítés és a sterilizálás között?
30. Milyen elven általában működnek a fertőtlenítő vegyszerek?
31. Milyen követelményeket támasztunk a fertőtlenítő anyagokkal szemben?
32. Milyen fertőtlenítő anyagokat ismer?
33. Milyen hatások csökkentik a fertőtlenítőszerek hatását?
34. Hogyan állítható be a klórmennyiség? Mi befolyásolja a hipoklóros sav és a hipoklorit ion egyensúlyát a vízben?
35. Ismertesse a fertőtlenítés melléktermékeit és ezek a káros hatásait!
36. Ismertesse az ózonos előkezelés előnyeit! Mikor alkalmazható UV előfertőtlenítés?

V. Vízelosztó rendszerek, ivóvíztározók:

1. Milyen tényezők befolyásolják, a fajlagos vízigény értékét?

2. Mekkora közelítőleg egy összkomfortos lakásban az egy főre eső vízigény?

3. Hogyan változik jellemzően egy település vízfogyasztása éves szinten és nap közben?

4. Milyen adatokat kell meghatározni egy település vízellátó rendszerének tervezéséhez?

5. Milyen szerepet játszanak a magastározók egy település vízellátó rendszerében?

6. Osztályozza a víztározókat magasság, elhelyezkedés és az üzemeltetés módja szerint!
Hogyan befolyásolja a víztározó elhelyezkedése a hálózati nyomást?

7. Hogyan oldható meg dombos, hegyes vidékek vízellátása?

8. Hogyan számítható ki a minimálisan szükséges tározó térfogat a vízhozam adatok alapján?

9. Milyen áramlást célszerű létrehozni ellennyomó tározókban? Vázolja fel az ilyen célra szokásosan alkalmazott medencék alakját? Hogyan valósult ez meg a Gellérthegyi Víztározó esetében.

10. Milyen előnyei vannak a csőreaktor, és a teljes keverésű tartályreaktornak megfelelő tározóknak?

11. Hogyan szerkeszthető meg egy elágazó (fa struktúrájú) csőhálózat eredő (redukált) jelleggörbéje? Hogyan határozható meg az egyes csövek üzemi állapota az eredő jelleggörbén kialakuló munkapont ismeretében?

12. Milyen előnyei vannak a hurkolt csőhálózatnak?

13. Hogyan alkalmazható a csomóponti törvény hurkolt csőhálózatok esetén? Hány független csomóponti egyenletet írhatunk fel?

14. Ismertesse az ágegyenleteket és a huroktörvény alkalmazását csőhálózatokra!

15. Ismertesse a Cross-féle iterációs módszer hurkolt csőhálózatok üzemállapotának számítására!

VI. Szivattyúk

1. Vázolja fel egy radiális átömlésű örvényszivattyú hosszmetszetét, nevezze meg a gép fő részeit!

2. Hogyan értelmezzük szivattyúkra a hasznos és bevezetett (összes) teljesítményt? Ismertesse a szállítómagasság definícióját! Milyen fizikai mennyiségek megváltozásában jelentkezik a szivattyú hasznos fajlagos munkája?

3. Értelmezze a volumetrikus, hidraulikai és mechanikai veszteségeket és hatásfokokat?

4. Vezesse le az Euler-féle turbinaegyenletet a forgó lapátrács egy áramvonalára alkalmazott Bernoulli-egyenletből!

5. Vázolja fel egy radiális átömlésű szivattyú keresztmetszetét a belépő és kilépő sebességi háromszögekkel! Mutassa meg a végtelen sűrű lapátozású szivattyúra vonatkozó elméleti jelleggörbe és a kilépő sebességi háromszög kapcsolatát!

6. Ismertesse az un. „perdületapadás” és a hidraulikai veszteségek hatását a szivattyú jelleggörbéjére! Mik a hidraulikai veszteségek fő okai?

7. Ismertesse a nyomásszám és a mennyiségi szám fogalmát! Hogyan függ H, Q és P n-től és a járókerék átmérőjétől hidraulikai hasonlóság esetén?

8. Hogyan számítható át a szivattyú jelleggörbéje más fordulatszámra fordulatszám szabályzás esetén?

9. Hogyan szerkeszthető meg egy csővezeték jelleggörbéje?

10. Mit jelent a munkapont? Hogyan határozható meg? Hogyan dönthető el hogy a munkapont stabilis-e?

11. Ismertesse az NPSH definícióját! Milyen hatások befolyásolják egy szivattyú szívóképességét? Milyen káros hatásai vannak a kavitációs üzemnek?

12. Hogyan kell a szükséges hozzáfolyást kiszámítani?

13. Hogyan működik a nedvestengelyű szivattyú? Milyen célra használják? Mi az előnye és mire érzékeny (kényes)?

14. Nyomásfokozó rendszer alkalmazása esetén hogyan célszerű az épületet zónákra bontani?

15. Milyen irányítástechnikai problémát vet fel a fordulatszám szabályzás kis térfogatáramok esetén? Hogyan gondoskodik a rendszer a szivattyú leállításáról?

16. Milyen célt szolgálnak az előtéttartály, a szívóoldali légüst és a nyomóoldali légüst? Miért csak két csatlakozós légüstöt szabad használni fordulatszám-szabályozott szivattyú nyomó oldalán?

17. Milyen műszaki megoldások alkalmazhatók szennyvízszivattyúk dugulásának elkerülésére? Melyik megoldás mikor előnyös?

18. Milyen tengelytömítést alkalmaznak szennyvízszivattyúk esetében? Hogyan észlelhető a tömítés meghibásodása?

VII. Csatornázás, szennyvízgépészet

1. Ismertesse az egyesített és az elválasztott csatornarendszerek előnyeit! Milyen gyakorlati problémák jelentkeznek a fenti csatornarendszereknél?

2. Hogyan kalkulálható a kommunális szennyvíz mennyisége és a szennyvíztisztító telep BOI terhelése?

3. Miért kell elkerülni, hogy a szennyvíz anaerob állapotba kerüljön? Hogyan kerülhető el a csatornahálózat méretezésével?

4. Milyen módszerek alkalmazhatók szennyvízátemelőknél az anaerob állapot elkerülésére?

5. Ismertesse egy egyszivattyús szennyvízátemelő szabályzását! Hogyan számítható ki a szintkapcsolók helyzete. Milyen szennyvízhozam esetén lesz maximális az óránkénti kapcsolási szám? Rajzolja fel a töltődési diagrammot egy és három szivattyús átemelő esetén!

6. Hogyan lehet számítani egy kör keresztmetszetű csatorna szállítóképességét? Hogyan változik a kitöltés függvényében? (Rajzolja fel a teltségi görbét!)

7. Kör szelvényű csatornákon kívül milyen más szelvényeket alkalmaznak még és milyen céllal? Milyen csatornaanyagok alkalmazása szokásos?

8. Vázolja fel a vasbeton tisztítóakna konstrukcióját! Hol kell aknát elhelyezni a csatornán? Hol van szükség bukóakna beépítésére?

9. Milyen esetekben alkalmazunk kényszeráramlású szennyvízelvezetést? Milyen előnyei és hátrányai vannak a gravitációs csatornarendszerhez képest?

10. Ismertesse a nyomás alatti szennyvízelvezető rendszer működését és gépészeti elemeit!

11. Ismertesse a vákuumos szennyvízelvezető-rendszer működését és gépészeti elemeit!

12. Milyen követelményeket támasztanak egy korszerű szennyvíztisztító teleppel szemben?

13. Ismertesse a csigaszivattyú (archimédeszi csiga) konstrukcióját. Milyen előnyei és hátrányi vannak alkalmazásának szennyvíztisztításban?

14. Hogyan működik a mamutszivattyú? Hol alkalmazható?

15. Rajzolja fel a sík rács és az íves rács és tisztítószerkezeteik konstrukcióját. Milyen szempontok alapján választható meg a pálcák profilja?

16. Rajzolja fel a csigával tisztított szűrőrács és a lépegető rács konstrukcióját.

17. Ismertesse a légbefúvásos és a ciklonos homokfogó és a hozzá kapcsolódó homoksűrítő működési elvét.

18. Vázolja fel a hosszanti áramlású és radiális ülepítők konstrukcióját a megfelelő kotró és uszadék eltávolító berendezésekkel!

19. Hogyan működik a szívókotró? Ábrával illusztrálja!

20. Hogyan biztosítható a kotróhidak egyenesbe vezetése és elektromos táplálása?

21. Ismertesse a levegőztető rendszerek típusait, mennyi oxigént képesek oldatba vinni egységnyi energiával!

22. Mit értünk a mélylevegőztető rendszer indirekt szabályzásán?

23. Ismertesse a szennyvíztisztításban alkalmazott keverők típusait!